A betyárok a 18-19. század bűnözői. A társadalom számkivetettjei, akik származásukat tekintve nem feltétlenül szegénylegények (pásztorok, jobbágyok), katonaszökevények és nemesek is akadtak körükben. A betyárbandák egy része az alföldi pusztában, más része a dunántúli hegyvidéken élt és rabolt. Bár a betyárvilágot a XIX. század végén felszámolták, az a népi emlékezetben – és a gasztronómiában tovább él.
A betyár mint romantikus népi ellenálló és szabdsághős él a nép emlékezetében, aki az elnyomók orra alá borsot tör, az elnyomottakat pedig támogatja. Történelmi tény, hogy Rózsa Sándor, az egyik legismertebb magyar betyár és 150 fős csapata harcolt a magyar seregben az 1848-as szabadságharcban (fegyverzetük a karikás ostor és a pisztoly volt), de – mivel öntörvényűek voltak és fosztogattak – még a szabadságharc leverése előtt „kitették a szűrüket”. Más történelmi tényt pedig sem a társadalmi igazságosságért harcoló, sem a szegényeket megajándékozó betyárokról nem ismerünk. Ismerjük viszont fosztogatásaikat. Ezeket sajnos a mesékkel ellentétben nem csak a gazdag nemesek, vagy a kereskedők, hanem vásárból hazatérő kézművesek, vagy lelkészek sérelmére követtek el.
Ismerjük „cimboráikat”, többek között pásztorokat és kocsmárosokat, akik az elrabolt javakat pénzzé tevésében segédkeztek, s cserébe információval, lőszerrel és élelmiszerrel látták el a betyárokat.
A betyárok gyakran voltak csárdák vendégei (az utolsó híres betyárt, Savanyú Jóskát is mulatozás közben fogták el a zalahalápi csárdában 1884-ben), de a „mindennapokban” maguknak főztek a 4-8 fős betyárcsapatok. Receptkönyvet nem hagytak az utókorra, mégis sok ételt ismerünk betyárétel néven. Közös tulajdonságuk, hogy tápláló ételekről van szó, hiszen a betyárélet bizonytalansága miatt ez elsődleges szempont volt. Ezen túl azonban nem tudni, mitől lesz „betyáros” a betyárétel: a töltött betyárpecsenye (tarjaszeletek darált húsos töltelékkel töltve, paprikás lisztben megforgatva, majd kisütve), vagy a betyárleves (hagymás, szalonnás alapon készített raguleves). Valószínűleg az alföldi betyárok is készítették tésztakását, slambucot, mely betyáros néven is ismert – a néprajzi lexikon szerint a főzés közben adott hangjára utalva…
Fotó forrása: Fortepan/CHUCKYEAGER TUMBLR
Egy nyári nap, amikor a hőség már elviselhetetlen, egy görögdinnyés smoothie tökéletes választás. Ahogy a…
Egy forró nyári délutánon, amikor a nap perzseli a bőrt és az ember csak egy…
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis magyar faluban élt egy fiatal lány, Lili, aki…
Az ALDI Magyarország ebben az évben még több értékesítési lehetőséget biztosít a magyar termelőknek. A…
Ez a sajtos ropogós recept mindig nagy sikert arat a baráti összejöveteleinken. Egy alkalommal, amikor…
Ez a zöldséges quiche recept mindig nagy sikert arat, amikor a családot szeretném elkápráztatni egy…