Sült müzli extrákkal – a granola-sztori

Szinte mindenki hallotta már a granola kifejezést, de talán nem mindenki tudja mit is takar. Azt meg talán még kevesebben, hogy pontosan hogyan és miért született. Na, mi most ezen próbálunk meg segíteni!

Legyen egy reggeli hiperszuper egészséges, mit sem ér, ha elalszol miközben eszed. Ha tetszik, ha nem, jobb, ha elfogadjuk, hogy bizony-bizony az ízeknek nagyon fontos szerepük van az életünkben. Hosszútávon csak olyan ételek mellett tudunk elköteleződni, amelyeket finomnak is találunk.

Cikkünk főszereplője ezúttal a granola lett. És, hogy mi az? Nos, a granola nem más, mint egy kis sült müzli extrákkal. Ám hosszú út vezetett el idáig…

Egy több mint 100 éves sztori

A történet egy Sylvester Graham nevű személlyel veszi kezdetét. A tiszteletes úgy vélte, hogy a húsmentes étkezés, valamint az alkoholról és a dohányzásról való leszokás jótékonyan hat a szellemre, sőt mi több a testi bajoknak is gátat szab. Ő a grahamizmus (azaz a vegetarianizmus), valamint a Graham-liszt feltalálója is. Graham kísérletezte ki a fehér lisztnél nagyobb szemcsemérettel bíró graham lisztet, amely enyhén édeskés, mogyorós ízvilágú. Ebből aztán adta magát az ötlet, hogy kekszet készítsenek belőle.

Itt kapcsolódik össze a sztori a granola történetével. Ez a keksz képezte ugyanis az alapját Dr. James C. Jackson reggelijének. Jackson ebben az időben a vízterápiával foglalkozott, meg is nyitotta dansville-i vízterápiás központját, ahol különféle egészséges alapanyagokat is bevontak a terápia részeként. Saját fejlesztésbe kezdett, és 1863-ban megalkotta a granulát, amely egy graham lisztes kekszen alapuló reggelire fogyasztható étel volt.

Nem volt azonban ilyen zökkenőmentes az egész. Dr. John Kellog, a Battle Creek-i szanatórium igazgatója hosszas kísérletezése után szintén megalkotta saját mintájára a granolát, amely miatt Dr. Jackson beperelte Kellogot. A terméke neve így granuláról granolára változott.

Azok a hatvanas évek

Neil Amstrong, vietnámi-háború, Woodstock, na meg a granola! Egészen a hatvanas évekig az árnyékban szunnyadt a kedvenc reggelink, amikor is a vásárlók egy része rádöbbent, hogy itt lenne az ideje egészségesebb reggeli források után kutatni (az amerikai reggeli rendkívül zsíros és kalóriadús volt). Ekkor került a képbe ismét cikkünk főszereplője.

Na jó, és akkor miből is áll pontosan?

A granolát Dr. Bircher-Benner svájci orvos és dietetikus keltette életre teljes mai valójában. A granola alapját képező gabonaféléket picit megpirították, majd különböző aszalványokkal, és csonthéjas gyümölcsökkel édesítették.

A manapság kapható granolák alapját elsősorban a zabpehely adja. Ehhez jönnek a csonthéjasok, úgy mint a mandula, dió, mogyoró, pisztácia, kesudió vagy a pekándió. Az aszalt gyümölcsöknek pedig gyakorlatilag csak a képzeletünk szab határt: lehet sárgabarack, szilva, ananász, datolya, füge, stb. És akkor még a fűszerekről nem is beszéltünk, jöhet a fahéj, a vanília, a kardamom, a szerecsendió, vagy amire csak vágyunk.

A legjobb pedig, hogy mi magunk is tökéletesen össze tudjuk dobni otthon is, és a házilag készített gabonát azzal édesíthetjük amivel csak szeretnénk, például juharsziruppal vagy datolyasziruppal.

Forrás: http://www.mindmegette.hu/granola-az-elfelejtett-reggeli-48597/