Receptek

Az ország nagy klasszikusa: a gesztenyepüré

A hatalmas tejszínhab dombocskák alatt úszkáló isteni finom gesztenyepüré. Nekünk sajnos – vagy nem sajnos – az egyik legnagyobb gyengénk. És nem mellesleg klasszikus őszi-téli desszert. Picit ugyan időigényes, de az igazi szelíd gesztenyéből készült pürének egyszerűen nincs párja!

A legtöbben talán magyar eredetűnek gondolnák a gesztenyepürét, ám szomorú szívvel bele kell törődnünk, hogy az étek szülőföldje Franciaország. A franciák az elegáns Mont Blanc, azaz fehér csúcs névvel illették, utalva ezzel a fenséges tejszínhabokra a tetején. A desszert egészen nagy múltra tekint vissza, már a 15. században is ismerték, sőt itthon is már több mint 100 éve közismert. Bár tény, ami tény, hogy igazán népszerű a II. világháborút követően vált hazánkban.

Ha igazán finom gesztenyepürére vágyunk, akkor az első és legeslegfontosabb dolog, hogy felejtsük el a boltokban előcsomagolt gesztenyepüré masszákat. Ha hisszük, ha nem ezekben sokszor több a burgonya, mint a gesztenye, a többi összetevőbe pedig jobb bele sem gondolni (higgyük el, hogy a legjobb összetevő bennük a burgonya). De, ha már időt szánunk rá, és elkészítjük, akkor biztosan nem fogjuk megbánni. Elmeséljük, hogyan érdemes nekifogni!

Hozzávalók

  • 30 dkg főtt gesztenye, héjától megtisztítva
  • 6,5 dkg kristálycukor
  • 0,5 dl víz
  • 1 rúd vanília vagy 3 kávéskanál vaníliakivonat
  • opcionálisan: 1 evőkanál rum
  • A díszítéshez:
  • 2 dl habtejszín
  • 2 kávéskanál porcukor
  • opcionálisan: 8 szem málna

Rakjuk fel főni a gesztenyéket kétszer annyi vízben, mint amekkora a gesztenye. Ha kihűlt, kés segítségével távolítsuk el a héját, és a belső hártyát is. Háztartási robotgép késes darálójával őröljük nagyon apróra.

A kristálycukrot keverjük össze vízzel, melegítsük lassan addig, amíg szirupos állagot nem kapunk. Vegyük le a tűzről, majd öntsük hozzá a ledarált gesztenyét és keverjük jól össze. A vaníliarúdból szedjük ki a finom, illatos magokat és adjuk hozzá a masszához. Ha szeretnénk, akkor akár egy evőkanál rumot is adhatunk hozzá.

Ha kihűlt nyomjuk át krumplinyomón süteményes tányérokra, a gesztenyehegyeket pedig díszítsük fel tejszínhabbal, és a kellően guszta hatás kedvéért tegyünk a tetejükre egy-egy málnát. Ugye, hogy jól hangzik?

 

Éva Benke

Recent Posts

Mexikói street corn rizssaláta, ami olyan, mint egy nyári este valahol egy forró, zajos utcán

Van az a nyári pillanat, amikor az ember már nem vágyik nehéz ételekre. Inkább valami…

3 hét ago

Miso vaj, amitől még egy szelet pirítós is luxus vacsorának érződik

Van egy bizonyos pont a felnőtt életben, amikor az ember rájön, hogy a vaj önmagában…

3 hét ago

Ázsiai pulykahúsgolyók, amik után a sima fasírt hirtelen nagyon unalmasnak tűnik

Van valami furcsán megnyugtató a húsgolyókban. Talán azért, mert gyerekkor óta valami otthonos érzés kapcsolódik…

4 hét ago

Krémes mexikói zöld spagetti, ami után a sima paradicsomos tészta hirtelen unalmasnak tűnik

Van az a pillanat, amikor az ember már unja ugyanazokat a vacsorákat. A paradicsomos tésztát,…

4 hét ago

Citromos habcsókos pite – az a desszert, amit egyszer meg kell csinálnod

Előkészítési idő: 15 perc | Sütési idő: ~65 perc | Hűlési idő: min. 3 óra…

1 hónap ago

Dirty margarita – a koktél, ami megváltoztatja a véleményed az olíváról

Elkészítési idő: 7 perc | 1 adag | kb. 265 kcal Hozzávalók (1 személyre) Kóser…

1 hónap ago