A húsvéti sonka mellől nem hiányozhat a torma, de salátákat és köreteket is képes feldobni. Amúgy érdemes lenne gyakrabban fogyasztanunk, hiszen nem véletlenül tartják az életerő jelképének.
Húsvétkor leggyakrabban a boltban vásárolt ecetes tormát fogyasztjuk, amely roppant jól illik a főtt sonkához, a csülökhöz és a tojáshoz.
A csípőst növényt egyébként már Hippokratész is elismerte, betegei számára a torma fogyasztását gyógyszerként írta elő. Elgondolkodtató, nem igaz? Annyi bizonyos, hogy jól tesszük, ha gyakran fogyasztjuk, mivel számos egészségmegőrző tulajdonsága van. A torma A-, B-, C-, E-vitamint tartalmaz, valamint jódot, kalciumot és mangánt.
Legjellegzetesebb tulajdonságát, az orrfacsaróan erős ízét és illatát a mustárolaj adja, amely az egyik létező legerősebb természetes antibiotikum. A torma így az egyik legjobb antibakteriális hatású növény, ráadásul serkentőleg hat az emésztésre is.
Nekünk már csak ez is elég lenne, hogy rendszeresen fogyasszuk, de tovább fokozzuk az örömöket. Sok fogyókúrázó állítja, hogy a torma igen erős vizelethajtó hatása miatt centikben érhető eredményeket tudtak felmutatni a növénynek köszönhetően.
A konyhában amúgy remekül variálható étel. fontos azonban, hogy mindig frissen fogyasszuk, így lesz ugyanis a legfinomabb. Mindig csak annyit reszeljünk le belőle, amennyit el is fogyasztunk. Azt persze vegyük figyelembe, hogy a torma reszelését biztos nem ússzuk meg könnyek nélkül. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor a bolti ecetes torma variációkból válogathatunk. Itt azért igyekezzünk a jobb minőséget választani, amely nem tobzódik a mesterséges adalékanyagokban. A címkéket tehát mindig olvassuk át.
Ha rákattantunk a tormára a húsvéti ünnepek alkalmával, akkor nyugodtan tartsuk meg jó szokásunkat a jövőben is. Remekül megy majd például a füstölt csülök mellé, a főtt és párolt marhához és disznóhoz, na és persze a klasszikus virsli/debreceni kombót se hagyjuk ki.
