A ghí vaj alapvetően Indiából származik, vízi bivaly vagy tehén tejéből készül, ám lényegesen nagyobb tisztaságú vajféle, mint rokonai. Mutatjuk miért!
A tejből készült köpült vajból felforralása után a nedvesség nagy része elpárolog, a tejcukor és tejfehérje kiválik belőle, a benne lévő fehérje egy fehér réteget képezve lesüllyed, majd a megolvadt vaj tetején egy habréteg jelenik meg. A habot és a lesüllyedt fehérjeréteget leszedve, a középső zsiradékrétegből lesz a ghí vaj. Az india klímát figyelembe véve született meg ez a vajfajta, ugyanis szavatossága, szemben hagyományos társaiéval, gyakorlatilag korlátlan.
Szülőhazájában a ghí vajat hagyományosan főzőolajként, ételek alkotóelemeként, valamint az ájurvédában (indiai hagyományos gyógyászat) is használják.
Jobb, mint a sima vaj?
Nos, erre nehéz lenne válaszolnunk. A ghí vajnak a mogyoróra emlékeztető íze van, amely talán nem minden étel elkészítéséhez passzol a legjobban. Ugyanakkor sütésre kifejezetten alkalmas, mivel magasabb füstpontja (olajok, vajak, zsírok égetésekor azt a pontot jelenti, amikor elkezd füstölni), miatt nyugodtan hevíthetjük, nem oldódik ki belőle toxikus anyag, mint alacsonyabb füstpontú vajrokonaiból.
Érzékenységben szenvedők fogyaszthatják?
Mivel készítése során a legtöbb tejfehérje és tejcukor kiválik belőle, így a kevésbé laktóz és tejcukor érzékenyek kipróbálhatják, erős intoleranciával küzdő személyeknek azonban ez sem ajánlott.
Egészséges?
Összességében igen, fogyasztása azonban mértékkel ajánlott. Található benne linolsav és A, D és E-vitamin is. Egy evőkanál kb. 120 kalóriát tartalmaz. Egy 2010-es tanulmány szerint azonban a ghí vajban található zsírsavak megnövelhetik a szív és koszorúér megbetegedések kockázatát. Bár számos (fentebb is említett) tápanyag található benne, és a (egészséges) zsírok bevitele elengedhetetlen az emberi szervezet számára, igyekezzünk ezeket elsősorban egyszeresen telítetlen zsírsavakból pótolni!
