A pannonhalmi bencés szerzetesek sokáig kivételnek számítottak, mert sok más szerzetesrendtől eltérően nem főztek sört. Ám ahogy a mondás tartja: ami késik, nem múlik.
Az apátság Blonde névre keresztelt első söre még tavaly augusztusban jelent meg, mostanra pedig teljes lett a belga monostori hagyományokból született sörkínálat, amely trappista útmutatások alapján, de magyar konyhában fejlesztett receptekkel készül az apátságtól tíz kilométerre, a Ravazd határában található sörfőzdében.
Az elképzelés, hogy az apátság sört fog főzni, még évekkel ezelőtt fogalmazódott meg, és az ötlet nagyon sokak tetszését nyerte el. A sörfőzdében a belga apátsági söröket választották követendő példának, így az európai bencés kapcsolatrendszernek köszönhetően, Tihanyi Fülöp sörfőző mester, és korábbi pannonhalmi bencés diák több trappista monostort is meglátogatott, hogy behatóan tanulmányozza a vallóniai szerzetesek évszázados sörfőző tudományát.
A Belgiumban kapott útmutatások pedig már testet is ölthettek a magyar ízlés szerint újragondolt trappista sörsorban, amely a blonde, a dubbel, a tripel és a quadrupel sörfajtákat sorakoztatja fel. A négyféle sör megjelölésének eredete a hagyomány szerint még abból az időből származik, amikor a fogyasztók számára csak X-ek jelölték a termék erősségét. A legtöbbet fogyasztott, könnyed alapsört egy X-szel jelölték, az ennél testesebb, manapság gyakran borostyán színű főzet, a dubbel az XX jelet kapta. Az előbbieknél magasabb alkoholtartalmú, leginkább világos sör, vagyis a tripel jelölése XXX lett, míg a legsötétebb színű és legerősebb, összetett ízvilágú quadrupel sört XXXX jellel látták el – most ezek a szimbólumok kaptak helyet a magyar címkéken is.
Bár a négyféle sör már önmagában is izgalmas újdonságnak tűnik, a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde már javában dolgozik a sor folytatásán, céljuk ugyanis az, hogy virágzó apátsági sörkultúrát teremtsenek Magyarországon.
