Biztosan te is hallottál már a fenntartható életmódról (zero waste, önkéntes egyszerűség, minimalizmus és még sorolhatnánk), amely egy komplex fogalom: lényegében egy olyan tudatos életvitelt jelent, amelyben a megújulás mértékén belül használjuk a környezetünket.
A fenntartható életmódnak számos aspektusa van, például mai témánk esetében az avokádót nézzük meg alaposabban a fenntarthatóság szempontjából!
Az avokádó jótékony hatásai közismertek, például magas E-vitamin vagy esszenciális zsírsav tartalma miatt is érdemes fogyasztani. De azt vajon tudtad-e, hogy a főleg exportra termelt egzotikus gyümölcs egyre növekvő ára miatt fenyőerdők tömkelege pusztul el?
Michoacán, ahol nem csak az emberek, de a természet is megszenvedi az avokádó népszerűségét.
Michoacán nyugat-mexikóban fekszik és ezen a hegyvidéki területen ideális az éghajlat az avokádó termesztéséhez. A tápanyagokban gazdag, vulkanikus talajnak köszönhetően ez a 60 000 négyzetkilométeres régió a világ legnagyobb avokádó termesztője és ez az egyetlen hely a Földön, ahol a helyiek által “zöld aranynak” is nevezett gyümölcs egész évben terem. Michoacán 2020-ban több mint 2,5 milliárd dollár értékben exportált avokádót (közel egymillió tonna gyümölcs ez), a termés több mint 90 százaléka Kanadába és az Egyesült Államokba került.
Michoacán elhelyezkedése miatt közlekedési csomópont is. Az ország egyik legnagyobb kikötőjével rendelkezik, valamint közvetlen szárazföldi útvonalakat kínál Mexikó központjába, és onnan könnyen eljuthat az Egyesült Államokba.
Kényelmes elhelyezkedése miatt Michoacán történelmileg erős drogkartell-jelenlétnek adott otthont. És bár a kábítószerben nagy pénz van Mexikóban, a bandák, ha találnak hasonlóan jó és biztonságosabb megoldást a pénzkerestre, akkor arra hamar rákapnak. Márpedig a helyi gazdák számára a gyümölcs jövedelmezőbb, mint a marihuána. Így ezek a drogbandák e területen teljesen átálltak az avokádó termelés “támogatására”, ami jelen esetben a termelő gazdák teljes kiszipolyozását és félelemben tartását jelenti.
A gazdák pedig, hogy még több bevételhez juthassanak, hatóság folyamatos kijátszása mellett avokádócsemetéket ültetnek a fenyők közé, majd fokozatosan visszavágják a fákat, hogy minél több fényt juttassanak az avokádócsemetéknek.
Ez a gyakorlat már önmagában is rossz lenne, hiszen az öserők méretei így drasztikusan csökkennek, de a legrosszabb az egészben, hogy az avokádó ültetvénynek csaknem kétszer akkora a vízigénye, mint egy fenyőerdőnek, így jóval kevesebb víz képes eljutni a Michoacán kristálytiszta patakjaiba, amelytől számos ott élő állat sorsa is függ.
[tds_warning]Sajnos egyelőre lehetetlen ellenőrizni, hogy az avokádók legális vagy illegális forrásból származnak-e.[/tds_warning]
Ha pedig azt számítjuk, hogy 2000 és 2010 között évente nagyjából 690 hektárral nőtt a kivágott erdők száma, a veszteség mára már 150 000 hektárra tehető, akkor elég hamar eljutunk arra a következtetésre, hogy a szuperélelmiszerként beharangozott avokádó nem is olyan nagyon szuper dolog, nem?
Megoldás?
Megoldás egyelőre nincs a láthatáron, hiszen az a mértékletesség és a termelés szigorú keretek közé szorítása lenne. Erre azonban a világon semmi esély mindaddig, amíg a modern világ él-hal az avokádóért és szinte bármennyi ávokádót képes felszippantani tekintet nélkül arra, hogy az milyen forrásból érkezett. Így csak a világ lelkiismeretében bízhatunk, az eddig is nagyon bevált.
