A dödölle egy roppant egyszerű és olcsó étel, ami rengeteg pepecseléssel és mosatlan edénnyel jár együtt. Talán leginkább a gyermekmondókából ismert, ám kevesen tudják vagy merik elkészíteni, mivel elég könnyű elrontani. Mi szóltunk!
A dödölle szó már a 18. századi szakácskönyvekben is fel-fel bukkant, ami általában akkoriban köleskásából készült. Két fogyasztási formája is ismert, az egyiknél köretként szuperál szaftos ételek mellett, míg a másik, az ún. zalai változatban önálló tejfölös, szalonnás főételként is megállja a helyét.
Mi most ez utóbbit hoztuk ma el.
Hozzávalók
- 1 kg hámozott burgonya
- 30 dkg liszt
- 1 teáskanál só
- zsír, vagy olaj a szaggatáshoz
- A befejezéshez, ízlés szerint: 1 kis fej vöröshagyma kockára vágva, tejföl, túró, kockára vágott szalonna
A burgonyát vékony karikára szeljük, majd sós vízben feltesszük főni, egészen addig míg szinte szét nem esik. Ekkor hozzátesszük a lisztet, és figyelem, most jön az egyik leglényegesebb mozzanat: nem vesszük le a tűzről, hanem a pépesre főtt burgonyát addig dolgozzuk el a liszttel, amíg egynemű tészta lesz belőle és elválik az edény oldaláról. Innen tudhatjuk ugyanis, hogy a dödölle megfőtt. Az öregek azt mondják akkor jó a dödölle, ha csepeg a padlás, vagyis aki készíti, annak a veríték folyik a homlokáról.
A kész masszát hűlni hagyjuk, majd három centi vastagon rásimítjuk egy kistányérra, onnan pedig evőkanállal szép gombócokat készítünk belőle. A történet még nem ér itt véget, hiszen most jön csak a lényeg: az ízesítés.
A kockázott vöröshagymát zsíron üvegesre pirítjuk, majd kiszedjük őket a zsírból. Helyükre kerülnek a dödöllék, összeforgatjuk a zsírban a hagymával, és egy kis tejföllel is meglocsoljuk. A vöröshagymás verzió mellett lehet túróval, sült szalonnával is tálalni, de olyanra is akad példa, aki édesen eszi és mákkal ízesíti meg.
+1 tipp
Jó dödöllét nem lehet új burgonyából készíteni, mert az túl vizes lesz és nem tudjuk majd megformázni.
