Igen, már az ókori görögök és rómaiak is, akik a perzsáktól… – a citrom története is valahogy így kezdődött. A füge azonban jóval öregebb, egyik legősibb kultúrnövényünk: már az időszámításunk előtt 2000 évvel ezelőtti Babilóniában is himnuszt zengtek – ha nem is róla, de ő is szerepel benne.
A görögök érdeme a füge elterjesztésében természetesen vitathatatlan, ahogy az is egyértelmű, hogy a füge a római lakomák kedvelt csemegéje volt. Plutharkosz görög-római történetíró szerint Karthago elpusztítása is a fügének köszönhető: Cato, a szenátus „karthagói megbízottja” egy onnan hozott gyönyörű fügével vette rá a rómaiakat a támadásra. Magyarországi fügetermesztésről nem szólnak krónikák, úgy tudjuk, a törökök telepítettek nálunk először fügét, s a Buda-vidéki domboldalakon, a balatoni szőlőhegyek lejtőin hagyományosan termesztik.
Mint a legtöbb gyümölcs, a füge sem csak finom – egészséges is. Segíti az emésztést, hatékony a koleszterinszint kiegyensúlyozásában, többek között káliumot és K-vitamint is tartalmaz. Friss és asztalt formájában egyaránt használt alapanyag: nem csak édességekhez, húsokhoz is jól illik, lekvár is készül belőle – de ilyenkor nyáron érdemes egyszerűen csak frissen fogyasztani.
A fügét persze más összefüggésben is ismerjük: aki a hüvelykujját a behajlított mutató- és középső ujja közé szorítja, fügét mutat. Ha ezt csak egyik kezével teszi, akkor gúnyolódik, ezt tudjuk. Azt viszont már elfelejtettük, hogy két kézzel mutatva gonoszelhárító hatással bír, legalábbis régen a szemmelverés megelőzésére használták.
