Tisztázzunk valamit már a legelején! Nehogy valaki annak reményében kezdjen neki a cikk olvasásának, hogy itt a cukorról való lemondás negatív hatásairól lesz szó, mivel gyakorlatilag ilyen nincs is. Éppen ellenkezőleg! A cukor elhagyása ugyanakkor semmiképpen sem egyszerű folyamat, érdemes előre felkészülnünk rá!
Nem lesz egyszerű menet.
Előre érdemes lelkileg is felkészítenünk magunkat, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket. A cukoraddikció tudományosan is bebizonyított fogalom, mivel a cukor képes az agy örömközpontját stimulálni, nem beszélve arról, hogy hirtelen energialökettel is ellátja a szervezetet. Gyakorlatilag hasonlóan működik, mint más drogok. Hatása azonban igencsak rövidtávú, így aki nem kapja meg a „napi adagot” hamar elvonási tünetekkel találhatja szemben magát.
Alvási zavarok
A cukor felhagyásával ideiglenes alvászavarok léphetnek fel, bár ez a mellékhatás nem mindenkinél és nem ugyanakkorra erősséggel jelentkezik. A jó hír azonban, hogy ez a tünet pár nap elteltével elmúlik, sőt a kezdeti nehézségek után pihentetőbb éjszakákban lehet részünk, sőt memóriánk is javul.
Kívánod a csokit? Egyél banánt!
A hirtelen lecsökkent vércukorszint miatt előfordulhatnak kellemetlen tünetek, amelyek teljesen elmúlnak, amint szervezetünk megszokja, hogy a hozzáadott cukor helyett elsősorban csak a gyümölcsökben megtalálható fruktózhoz jut hozzá. Ha szokatlanul fáradtnak vagy ingerültnek érezzük magunkat, csoki helyett együnk meg egy banánt!
Kifejezetten magas cukor tartalmú gyümölcsről van szó, amely segít megküzdeni a kezdeti időszakban fellépő elvonási tünetekkel.
Növeljük szerotonin szintünket!
Mivel a cukor már nem tud minket „boldoggá tenni”, helyettesítsük, olyan dolgokkal, amelyek nem ártanak egészségünknek! Legyünk sokat a friss levegőn, élvezzük a napsütést, mozogjunk és töltsük sok időt más emberek társaságában, ezek ugyanis mind növelik testünk örömhormon termelődését.
Más emberek reakciója
Biztos akadnak majd olyanok, akik, amikor megtudják, hogy felhagytál a cukorral, akkor lekezelően legyintenek, és elintézik, hogy butaság az önmegtartóztatás, hiszen minden úgyis genetika! Nos, a legtöbb, amit tehetünk, hogy halványan elmosolyodva tovább kortyolgatjuk menta teánkat a mellettünk dupla csokis tortát majszoló ismerősünkkel.
Semmiképpen se adjuk fel az esetlegesen fellépő kezdeti nehézségek miatt, mivel a cukor elhagyása és az ezzel járó életminőség javulás kárpótolni fog minket, és hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy nem is vágyunk már ezekre a „drogokra”.
