Amitől feta a feta – a görög sajt mítosza

Ha Görögország akkor muszaka, tzaziki, na meg a feta!  Mi magyarok leggyakrabban a görög saláta egyik összetevőjeként aposztrofáljuk, pedig hazájában nagyon sokféle felhasználása közismert. Milyen sajt a feta és honnan kapta a nevét? Járjuk körül a témát, tartsatok velünk, ma a görög vizekre evezünk!

Egyszer volt, hol nem volt…

Volt egyszer egy feta. Mielőtt azonban nagyon belelendülnénk a mesélésbe, be kell valljuk, hogy a feta sajt születését sajnos homály fedi. Egyes legendák szerint Apollo és Küréné fia, Arisztaiosz volt az első, aki sajtot készített. Az Odüsszeiában pedig már a juhtejből készített sajt, azaz a feta szerepel. A feta szó viszont a későbbiekben, csupán a 17. században alakult ki, az olasz fette, azaz szeletelt szóból. Beszédes név, mivel akkoriban a fetát nagy szeletekre vágva hordókban tárolták. A feta szó első debütálása egy Libro per Cuoco nevezetű velencei szakácskönyvhöz köthető.

Mi is a feta pontosan?

2005 óta eredet védett a feta és kizárólag Görögországban készülhet. Juh-vagy kecsketej adja az alapját, amit sós lében vagy ritka esetben savóban tárolnak. A valódi görög feta pikantériáját az állatok által lelegelt fűszernövények aromája adja. A juh és kecsketej aránya a sajtban adott, a kecsketejé például nem lehet több 30%-nál. Fontos, hogy az igazi görög feta pasztörizálatlan tejből készül. Mielőtt fogyasztásra kerülne a feta, legalább két hónapos érlelésen megy keresztül, amely alatt kialakulnak azon jellemzői, amelyek különbbé teszik más, hasonló sajtokhoz.

A görögök sajtja kifejezetten sós, körülbelül 5%-os sótartalommal bír, viszonyítva ez a hagyományos sajtoknál csupán 1-2%. Kifejezetten fehérjedús, 10 dkg feta fedezi egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletét, amely azért nem kis teljesítmény.