Faeper, az elfeledett, ázsiai gyümölcsünk

A faeper egy méltatlanul nélkülözött gyümölcs, de vajon tudjuk-e, milyen gyümölcsféle, és milyen egészségügyi hatásai vannak?

Ovidius római költő szerint két szerencsétlen sorsú szerelmes  Pyramus és Thisbe öngyilkosságot követett el egy eperfa alatt, ezért a fehér eperfa feketévé változott. A fehér eperfa Kínából származik, míg a fekete eperfa feltehetően Közép-Ázsiában őshonos, de évszázadok óta termesztik Európában is. A selyemhernyó fő tápláléka. Régebben számos parasztház kertjének lakói voltak az eperfák, mára talán kevésbé népszerűek.

Mindkettő eperfa termését fogyaszthatjuk nyersen, de sajnos a leszedett gyümölcsöt néhány órán belül érdemes elfogyasztani, mert nagyon hamar romlásnak indulnak, éppen ezért nem található a boltok polcain és a piacokon. Készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt, teát, mártásokat, turmixot, de pálinkaként is felszolgálásra kerül. A faeper érett formájában valójában az egyik legízletesebb gyümölcsféle.

És, hogy miért is lenne érdemes visszahozni a mindennapi étkezéseinkbe? Nagy mértékben tartalmaz resveratrolt, amelynek rákmegelőző tulajdonsága van és emellett gyulladáscsökkentő. Magas fehérjetartalmú, ugyanakkor más gyümölcshöz képest alacsony a cukortartalma. Sőt, mi több Parkinson-kór és Alzheimer-kór esetén is ajánlják rendszeresen fogyasztását.

Sajnos a faeperről ritkán hallani, de látva jó tulajdonságait semmiképpen ne dobjuk a süllyesztőbe, ugyanis kár lenne egy ilyen gyümölcsöt kizárni az étkezéseinkből.