Ahány ház, annyi lecsó. Ez biztosan így is van, de vajon tudjátok, hogyan született ez az étel?
A lecsó a hagyományos magyar étkezés egyik ételklasszikusa. A magyar lecsó eredete sajnos még nem tisztázott, hiába a “gasztrotörténészek” hatalmas igyekezete. Kezdetei kétségkívül nem tehetőek korábbra, mint a paprika és paradicsom Magyarországra kerülése, hiszen ezen zöldségek szolgáltatják a lecsó alapját. Mind a paprika, mind pedig a paradicsom az Újvilág szülötte, így a magyar zöldséges ragu születése semmiképpen nem eshetett a 15. századnál korábbra.
Nehezen lehetne megállapítani, hogy az oszmán-török étel a menemen vagy éppen a zsidó shakshuka lenne-e a magyar lecsó őse. És akkor még nem is ejtettünk szót a bolgár gyuvecsról és az albán fergeséről. Ha néprajztudósok nem is, magyar írók annál gyakrabban emlékeztek meg a lecsóról műveikben. Karinthy Frigyes például így említi meg Nevető betegek című művében: “Többször kikukkantam a konyhába, s elragadtatással állapítottam meg, hogy végre kedvenc vacsorám készül, amiért hetek óta harcoltam hiába: lecsós kolbász, belévert tojással és juhtúrós galuska.” […] Élénken láttam a lecsó aranypiros levét, az úszkáló kolbászkarikákat s a sárga, ruganyos-kemény galuskán sustorgó csípős juhtúrókupacokat.” Elég guszta nem?
Hozzávalói a csípős fűszerpaprika már a 18. század körül elterjedt, de a zöldpaprika, amely kétségkívül a lecsó szíve lelke, csak a 19 század második felében érkező idénymunkásoknak és bolgárkertészeknek köszönhető. A bolgárkertészek egy része a 18. század első felében kezdett el Magyarországra vándorolni, magukkal hozva magas színvonalú kertészeti kultúrájukat, elsősorban a fővárosban és környékén telepedtek le. A paradicsom és az étkezési paprika elterjedése azonban a magyar városi polgárságnak is köszönhető. A városiasodás kétségkívül magával hozhatta a lecsó elterjedését is.
Bár sajnos a lecsó pontos történetére egyenlőre még csak következtetni lehet, nincs egyedül ezzel. Számos magyar ételről, például a töltött paprikáról sem tudjuk, hogyan is született. Fehér Béla író szerint a „a lecsó a magyar gasztronómia mezítlábas gyalogosa”. Nos, akár gyalogos, akár nem, mi imádjuk, és most ennek örömére mutatunk is egy alap receptet!
Hozzávalók
A hagymát olajon üvegesre dinszteljük, majd hozzáadjuk a reszelt fokhagymát. Jöhet a felszeletelt paprika, sózzuk borsozzuk, majd a paradicsomot is hozzáadjuk. Ezután jöhet a hús szekció! Hozzáadjuk a kolbászkarikákat és egy kis füstölt szalonnát. A rizst pár csepp olajon felhevítjük, majd hozzáadjuk a lecsóhoz, és 2 dl vízzel megfőzzük. Azonnal fogyaszthatjuk is!
A reggeli kávénak van egy furcsa tulajdonsága: nem csak koffein. Egy mini rituálé, amivel elindítod…
A modern Dyson vezeték nélküli porszívók lenyűgöző akkumulátorral érkeznek: egyes modellek akár 70 percet is…
Az éttermek, pékségek és cukrászatok működésében az alapanyagok minősége nem csupán ízlés kérdése, hanem üzleti…
Egy jól szervezett rendezvény mögött rengeteg apró döntés van. Helyszín, program, vendéglista. És ott van…
Amikor egy vállalat rendezvényt szervez, az étkezés kérdése szinte mindig az utolsó pillanatban kerül igazán…
Ha a lencséről eddig csak a leves jutott eszedbe, ez a recept gyorsan átírja a…