Párizs felkészül a XXXIII. Olimpiai Játékokra, de az éttermek trükköznek a borravalókkal

A 2024-es nyár különlegesnek ígérkezett Franciaországban, különösen, hogy a július-augusztusi időszakban várhatóan 15 millió turista érkezik a XXXIII. Olimpiai Játékokra. Franciaország a világ egyik leglátogatottabb országa, évente átlagosan közel 80 millió nemzetközi látogatót fogad, és ez a szám most a hazai turistákkal együtt további 15 millióval nő. Ezt nevezik „Olimpiai Turizmus Áradatnak” – írja cikkében  Foodandwine.com.

Az Olimpiai Játékok miatt Párizsban drasztikusan emelkedtek az árak az ételek, italok, a közlekedési eszközök és a szállások területén, amelyekre a látogatók a legérzékenyebbek. Például a legendás Párizsi Metro jegyára csaknem megduplázódik, 2,70 dollárról körülbelül 4,00 dollárra.

Az éttermek és a szolgáltatói szektorban dolgozók sem akarnak kimaradni a bevételi lehetőségből, ezért az éttermek emelik az árakat, és gyakran nyomást gyakorolnak a vendégekre, hogy nagyobb borravalót adjanak.

Trükközés a borravalóval

A folyamat így zajlik: miután jól étkeztünk, kérjük a számlát. A pincér vagy a főpincér a tablettel vagy a kártyaolvasóval közelít az asztalhoz, beüti a számlát, majd megjelenik a képernyőn a kérdés, hogy szeretnénk-e borravalót adni. Mivel Párizsban minden drága, tegyük fel, hogy a számla 200 dollár fölött van. A partnerünk ideges lesz, és fogalmunk sincs, mi lenne megfelelő. Végül hozzájárulunk egy otthon elfogadható 15%-os borravalóval, ami itt azonban túl sok.

A párizsi éttermek már eleve hozzáadnak egy 15%-os szolgáltatási díjat a számlához, a helyiek pedig általában csak egy kisebb összeget, körülbelül 5%-ot adnak hozzá „pourboire”-ként, ami azt jelenti, hogy „az italért”. Az amerikaiak gyakran összezavarodnak a borravaló mértékét illetően, és ennek a zavarodottságnak az éttermek kihasználására törekszenek.

Hogyan kezeljük ezt?

Az éttermi trükközések ellen több módon is védekezhetünk. Először is, érdemes előre tájékozódni a város és a szokások tekintetében, hogy ne váljunk célponttá. Másodszor, mutassunk tiszteletet a kultúra, a város és az emberek iránt, beleértve az éttermi személyzetet is. Végül, a legegyszerűbb megoldás: fizessünk készpénzzel.

Egyes helyeken valódi pénztáros is van, máshol a pincérek kezében lehet a pénztárca a készpénzes tranzakciókhoz. Ha készpénzzel fizetünk, elkerülhetjük a digitális nyomást. Ha hitelkártyát használunk, a fizetéskor mondjuk meg nekik, hogy készpénzben adunk borravalót. Ezzel a régi, 18-19. századi éttermi szolgáltatás elképzeléshez térünk vissza, és a pincérek általában visszalépnek.