Vannak sütik, amiket szeletelünk. És vannak sütik, amiket kézbe veszünk. A meggyes pitebatyu az utóbbi. Egy apró, zárt, aranybarna csomag, amiben ott lapul az édes-savanyú gyümölcs minden nyári emléke.
Amikor a vaj hidegen összeolvad a liszttel, és az ujjaink között morzsává válik a tészta, már tudjuk, hogy valami igazán omlós készül. A meggy pedig nem udvariaskodik. Szaftos, karakteres, picit szemtelenül savanykás. Pont ettől lesz élő az egész. A sütőben a batyuk széle enyhén felpúposodik, a tetejük aranyszínűre sül, és ha jól figyelsz, a kis rések mellett gyöngyözve kibukkan a töltelék. Ez az a pillanat, amikor az ember ösztönösen közelebb lép.
A pitebatyu nem torta, nem elegáns desszert. Inkább egy délutáni beszélgetés a konyhaasztalnál, egy bögre kávé mellett. Egy sütemény, amit nem kell tányéron felszolgálni, mert elég, ha az ujjaink között tartjuk. És amikor beleharapunk, a roppanó tészta után azonnal jön a meggy lédús, vibráló íze.
Hozzávalók 8–10 darabhoz
25 dkg finomliszt
15 dkg hideg vaj
2 evőkanál cukor
1 csipet só
1 tojás
2–3 evőkanál hideg víz, ha szükséges
40 dkg kimagozott meggy, friss vagy fagyasztott
3–4 evőkanál cukor a töltelékhez
1 evőkanál kukoricakeményítő
Kevés reszelt citromhéj
1 tojás a kenéshez
Elkészítés
A lisztet keverd össze a cukorral és a sóval, majd morzsold bele a hideg, felkockázott vajat. Add hozzá a tojást, és ha szükséges, kevés hideg vízzel gyúrd rugalmas tésztává. Nem kell túldolgozni. Csomagold fóliába, és tedd hűtőbe legalább fél órára.
A meggyet forgasd össze a cukorral, a keményítővel és a citromhéjjal. Ez adja majd a szaftos, mégis tartós tölteléket, ami nem folyik el sütés közben.
A pihentetett tésztát nyújtsd ki nagyjából 3–4 milliméter vastagra, szaggass belőle köröket. A közepükre kanalazz tölteléket, hajtsd félbe, és a széleket villával nyomkodd össze. Kend meg a tetejüket felvert tojással.
180 fokra előmelegített sütőben süsd 20–25 percig, amíg aranybarnák nem lesznek. Hagyd pár percig hűlni, mert a belsejük forróbb, mint gondolnád.
Ez a meggyes pitebatyu nem bonyolult. De van benne valami meghitt. Olyan, mintha minden egyes darab egy apró üzenetet hordozna arról, hogy a legegyszerűbb sütemények adják a legőszintébb örömöt. És néha ennyi pont elég.
Volt már olyan, hogy csak egy apró sós falatra vágytál, és végül egy egész tálca…
Van az a hét, amikor Budapest nem zajos, nem sürget, nem teljesítményt vár. Hanem hagy.A…
Álltál már úgy egy döntés előtt, hogy igazából nem az volt a kérdés, meg akarod-e…
Vannak esték, amikor nem akarsz főzni, csak enni valami nagyon jót. Nem pepecselni, nem húsz…
Számos különböző gombafaj létezik, ezek közül sok ehető, például a jól ismert csiperke, laskagomba, vargánya…
Volt már olyan reggeled, amikor tükörbe nézel, és azon kapod magad, hogy nemcsak a frizurád…