Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk néhány híres, magyarok nevét magán viselő ételt, úgy mint a Eszterházy rostélyost vagy a Székely káposztát. Akad még azonban bőven az említettekhez hasonló, következzen hát cikkünk második felvonása, amelyben az édességek kapják a főszerepet!
Eszterházy torta
Az egyik legismertebb magyar torta, a magyar gasztronómia egyik kincse. Születése az Osztrák-Magyar Monarchia idejére tehető. Nevét nem a készítőjéről, hanem arról az Eszterházy grófról kaphatta, aki odavolt ezért a süteményért. Egyes források szerint ez vagy Eszterházy Pál Antal vagy Miklós József lehetett. Egy biztos, mégpedig, hogy az Eszterházy család kedvelt tortája volt. Sok recept ismert, de az mindegyikben közös, hogy a torta tésztáját liszt nélkül készítik!
Dobos torta
Bizony, bizony a dobos torta is egy híres magyar személyről kapta a nevét, mégpedig Dobos C. Józsefről, a híres pesti cukrászmesterről. Remekműve 1884-ben készült el, célja pedig az volt, hogy a kor nem éppen kielégítő hűtési technikái ellenére is sokáig élvezhető tortát kreáljon. Első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek a dobos tortát. Nagy sikerének titka elsősorban eleganciája (addig a felciocomázott, nagy habos-babos torták voltak divatban), valamint a vajkrém volt (akkoriban inkább tejszínnel és főzött krémmel készültek a torták).
Gerbeaud szelet
A jellegzetes és mindenki által ismert süti a híres pesti cukrászról Gerbeaud Emilről kapta a nevét. A cukrászból tehát sütemény lett, amit manapság inkább csak zserbóként írjuk le. Egyes források úgy vélik, azon sütemények egyike a zserbó, amely segített megalapozni a Gerbeaud nevezetű cukrászda népszerűségét. Akadnak azonban olyanok is, amelyek szerint a sütemény csupán a 20. század közepén látott napvilágot, mégpedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmából. Akárhogy is történt, mi azért nem bánjuk, hogy a zserbóval gazdagodhatott a magyar konyha!
