A franciáknak nemcsak a franciakulcsot vagy a Renault köszönhetjük, azért a konyhájuk is nagyon rendben van. Most a cassoulet (ejtsd kásszulé) névre hallgató babos ételüket mutatjuk be.
Tulajdonképpen a cassoulet nemmás, mint a franciák sóletje, amelyből nem hiányozhat a kacsa-, liba-, vagy malachús, a zsír, a szalonna, a kolbász, valamint a hagyma és a sárgarépa. Persze, amint azt már megszokhattuk, ez az étel is régiónként igencsak változatos formát ölthet.
A francia ősváltozat szülőföldje az ország déli részén, a Pireneusok északi vidékén, Castelnaudary-ban született. Ezen a dimbes-dombos vidéken a babhoz többnyire különböző sertéshúsokat és konfitált libahúst adnak.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a cassoulet egy legenda: saját fesztiválja és honlapja van (www.cassoulet.net), de külön turista útvonala is (La Route des Cassoulets), amely Toulouse-tól szinte egészen a tengerpartig tart. Azt nem tudjuk ígérni, hogy az étel kedvéért vándorútra indulunk, de az tuti, hogy a lenti receptet kipróbáljuk!
Hozzávalók
0,5 kg fehérbab
konfitált kacsacomb
0,5 kg birkahús (ha nehezen beszerezhető, lehet disznó combbal is helyettesíteni)
250 gramm sertéskolbász
150 gramm húsos szalonna
2 nagy vöröshagyma
7 db sárgarépa
fokhagyma
2-3 nagyobb paradicsom
libazsír
só, bors, kakukkfű, babérlevél, zsálya
Egy edényben olvasszunk meg 2 evőkanál libazsírt, majd adjuk hozzá a kockára vágott birkát, szalonnát, hagymát és az összezúzott fokhagymát. Pirítsuk barnára.
Adjuk hozzá a konfitált kacsát és a meghámozott, feldarabolt paradicsomokat, a felkarikázott répát és a fűszereket.
Az előre beáztatott babot tegyük fel sós vízben 20-30 perce főni. Ha megfőtt, csepegtessük le és egy tűzálló tálba (cserépedény a legalkalmasabb a célra) helyezzük át a szaftos hússal együtt.
Pirítsuk meg a kolbászokat egy kevés libazsíron, majd adjuk hozzá a babos keverékhez.
Tegyük a tálat kb. 140 fokra előmelegített sütőbe. Bő 3 órán át rá se kell nézni, hagyjuk átsülni/átfőni.
