A magyar ételeknek nincs párja. Ráadásul nem egy ételünk valamelyik híres íróról, költőről, színészről vagy politikusról kapta a nevét. Következzen az első felvonás a híres magyarok nevét magán viselő ételek legendáiról!
Összegyűjtöttünk néhány magyar híresség nevét magán viselő ételt, és számba vettük azok keletkezési történetét. Tartsatok velünk, ma a hazai gasztronómiában barangolunk!
Az elősütött hús zsírjában zöldségekkel (petrezselyemzöld, zeller) megpárolt húsnak nem nagyon akad párja, ehhez kétség sem fér. Ahhoz bezzeg már igen, hogy mégis melyik Eszterházy büszkélkedhet a névadással. Erre a címre ugyanis több jelentkező is akad: Gundel Károly 1934-es szakácskönyve szerint a névadó Eszterházy Pál Antal az 1848-as Batthányi-kormány egyik tagja. Más feltételezések szerint Eszterházy Miklóst illeti meg a cím, aki nemcsak Mária Terézia testőrségének tagja volt, de hatalmas ínyenc hírében is állt. Olyanra is akad példa, amely szerint egy névtelen szakácszseni alkotta meg az eszterházy rostélyost, neve pedig pusztán egy jól elsült marketingfogás eredménye.
A szaftos, savanykás székelykáposzta Székely József vármegyei főlevéltáros nevéhez fűződik, aki mellesleg a híres magyar költő, Petőfi Sándor jó barátja is volt egyben. 1846-ban a két jó barát a Gránátos utcai Komló kertben akarta volna enyhíteni éhségét, amikor is az étteremben már igencsak kifogyóban voltak az ételek. A kocsmárost sem kellett félteni, Székely kívánságára a megmaradt savanyú káposztafőzeléket szolgálta fel a szintén kimaradt sertéspörkölttel. A recept annyira bevált, hogy visszatérve Petőfi ismét a Székely káposztáját rendelte. Igazi sikertörténet, nemde?
Itt talán nem is olyan nehéz kitalálni, hogy híres magyar írónk Jókai Mór nevét őrzi a bableves. Az íróról szóló feljegyzések alapján kiderült, hogy édesanyja bableveséért rajongott Jókai a leginkább. Az eredeti recept sajnos nincs meg, ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a zöldségekkel készült bablevesből nem hiányozhatott a csülök, a füstölt kolbász, valamint a tejföl és a csipetke. Ha minden igaz, talán nem is állhatott olyan messze az eredeti változat sem a mai Jókai bablevesről alkotott elképzelésünktől.
Sajnos azt már valószínűleg örökre homály fedi majd, hogy a Károlyi-család mely tagjának tiszteletére kapta a saláta a nevét. Gundel Károly Kis magyar szakácskönyvében a következő hozzávalói szerepelnek: fehér babbal, kifliburgonyával, zöldpaprikával, kovászos uborkával, paradicsommal, salátával, kemény tojással készül az étel; frissen kevert majonézzel keverik be, amelybe cayenne-bors és petrezselyem zöldje is kerül. Természetesen, mint oly sok hagyományos ételnek, a Károlyi salátának is számos változata ismert. Ma például már tejföl is kerül a salátába. Annyit azonban fontos észben tartanunk, ha a Károlyi salátát szeretnénk elkészíteni, mégpedig, hogy ne tocsogjon a majonézben, a főszerep jó salátához mérten maradjon meg a zöldségek számára!
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-hires-magyar-nevet-viselo-etel-legendaja/
A reggeli az az étkezés, amelyről a legtöbb vita folyik. Egyék, ne egyék az ember…
Elkészítési idő: 20 perc | Sütési idő: 20 perc | Adag: 6 személy Van egy…
Elkészítési idő: 20 perc | Adag: 8–10 személy Van valami a coleslaw-ban, ami sosem megy…
Az ülő életmód ma már sok ember mindennapjainak része, különösen irodai munkavégzés során. A hosszú…
A festett húsvéti tojás elfogyasztása alapvetően nem jelent egészségügyi kockázatot, de csak akkor, ha megfelelően…
A búzaliszt a magyar konyha egyik leggyakoribb alapanyaga – és éppen azért, mert olyan sokszor…