A túrós csusza szabályai

A túrós csusza az egyik legegyszerűbb magyar étel, ám egyszerűsége ellenére is úgy el lehet rontani, hogy a végeredmény nagyon messze áll a finomtól. 

A túrós csusza nem keverendő össze a túrós tésztával, s bár valóban nagy a hasonlóság, előbbi csuszatésztából készül. A csusza esetében a szabógallérnak is nevezett tészta mellé jöhet a tehéntúró, vagy juhtúró, az apróra vágott sült szalonna, valamint a tejföl. Egyes helyeken még kaporral is megszórják.

A csusza tehát nem azonos a túrós tésztával, és nem csak a tésztája miatt: ebben az esetben jóval több zsiradékot használunk a főzéshez, és elképzelhetetlen, hogy porcukorral hintsük meg, ahogy a tésztánál teszik sokan.

A magyar írók is előszeretettel írtak műveikben az ízletes, magyaros fogásról: Krúdy Gyula Isten veletek, ti boldog Vendelinek! című elbeszélésében is említi a csuszát, de Móricz Zsigmond Tragédia novellájában is olvashatunk róla.

Hozzávalók

• 40 dkg száraztészta
• 25 kg húsos szalonna
• 50 dkg túró
• 4 dl tejföl
• só

A tésztát a csomagoláson található előírás szerint forró, sós vízben megfőzzük, majd ha kész, lecsepegtetjük.

A szalonnát kockára vágjuk és pörcösre sütjük. Amikor kisült, a zsírját a tésztára öntjük, hozzákeverjük a fele túrót, a tejföl felét és a pörcök felét is, majd ízlés szerint sózzuk, ám ne túlzottan, ugyanis a szalonna is sós lehet.

Tűzálló tálban sütőbe tesszük, tetejére tejfölt simítunk és az egészet összesütjük. Tálaláskor teszünk még rá túrót, tejfölt és egy kis pörcöt. (Ha szeretjük a kaprot, azzal is meghinthetjük!)

[sc name=”facebook” ]