Azt talán már mindenki tudja, hogy léteznek cukormentes fagyik is. Sőt, Vannak cukor- és tejmentes, vegán, gluténmentes fagyik is, ha halmozni szeretnénk a mindenmentes életérzést.
Mi most egy pár cukormentes gombócot kenést próbáltunk ki az egyik legmenőbb budapesti fagyihálózat, a Fragola újlipótvárosi egységéből.
Hely
A Fragola Pozsonyi úti boltja nagyon kedves kis darab. A hely előtt széksor csábítja azokat, akik nem tudnak – vagy nem akarnak – menet közben elnyalni egy fagyit.
Ezért lehet az, hogy szép időben a Fragola előtti járda komoly konkurenciát teremtett a szemközti Szent István park számára. Figyelem, akik valamiért nem szeretik a gyerekeket, jobb, ha a hálózat egy másik fagyizóját próbálják ki.
Adag/ár
Ez az egyik érdekes része a dolognak. Az a bizonyos kenőkanál, melynek köszönhetően a fagyiárusok élet-halál uraivá váltak. A régi gombócos adagoló ugyanis szintén hagyott lehetőséget a kivételezésre, de ha rendesen lehúzták az alját, akkor azért kiszámítható méretű fagyit adott ki magából. Jó annak a rákfenéje a mosótál volt, ami hivatalosan átfolyó rendszerű, meleg vizes mosó volt, a valóságban viszont sokszor egy tartály, amiben a víz összekeveredhetett az összes létező fagyi maradékával a kanálról.
De vissza a mai kanalakhoz.
Mutatok is egy példát. A lenti képen egy két és egy három „gombócos” fagyi látható a Fragolából. Mindkettőt más kiszolgáló kente, de a 350 forintos árnak köszönhetően a tölcséres két ízért 700, míg a tálkás háromért 1100 (a tálka 50ft) forintot fizettünk és nem csak látványra, súlyra sem volt túl nagy köztük a különbség.
Vannak persze olyan helyek, ahol dekára mérik a fagyikat és mérlegen igazítgatják a mennyiségeket, a Fragola azonban nem ad az ilyen úri huncutságokra.
Ahogyan a bankkártyára sem. Legalábbis a Pozsonyi úti fagyizóban csak készpénzzel lehet fizetni. Hogy ez miért és kinek jó, az teljes rejtély, csak arra tudok gondolni, hogy talán így könnyebb jatthoz jutni, de ez valószínüleg csak sima gonoszkodás a részemről. Mert miután a közeli ABC-ben többször láttam idős néniket, bácsikat is érintéses kártyával fizetni, amit aztán nem kell a tenyérből kiszámolgatni, vagy pedig visszaadni belőle, nem tudom elfogadni a “készpénz gyorsabb” érvet.
Íz
Bárcsak mondhatnám, hogy a kényelmetlen készpénzezés vagy a teljesen esetleges mérető adagok mellett legalább az ízélmény jó volt! De nem. Cukormentes Pisztácia-eper-tejszínes mandula kombónk olyan ízvilággal rendelkezett, amiben az egyetlen jó az volt, egy pillanatra sem merült fel bennünk, hogy cukros fagyival próbálnak minket átverni.
Mivel az íz teljesen szubjektív dolog – bizonyos határokon belül persze –, ezek után minden mondat elé képzeljétek oda a „szerintünk” szócskát.
Szóval szerintünk nem ez édesítővel volt baj. Nem az volt, hogy azt a fura mellékízt éreztük, mint az édesítős kajákban. Nem. Egyszerűen nem volt édes a fagyi és kész. Meg finom sem igazán – nagyon fontos, hogy itt most csak a Fragola cukormentes fagyijairól beszélünk.
Mindent összevetve
Az az igazság, hogy azok, akik a cukormentes életet választják, mindegy, hogy kényszerűségből, vagy csupán egészségmegőrzés okán, kénytelenek lemondani pár dologról. A finom fagyi azonban nincs ezek közt. Egyszerűen csak meg kell keresnünk azokat a helyeket, ahol ilyet kapunk. Mi is neki fogunk állni ennek, de az első próbálkozás nem nyert.
