Nem kell félteni az ókori görögöket a kulináris élvezetek hiányától! Sőt, mi több picit irigyek is lettünk, amikor felkutattuk, mégis mit fogyaszthattak a kor emberei. Repüljünk vissza az időben több ezer évet és tekintsünk be az ókori görög konyha rejtelmeibe.
Görögország természeti adottságai nem kedveztek oly szinten a földművelésnek (sziklás részek, hegyvidék, erdők), mint például Egyiptomban, ahol a Nílus közelsége is segített a gyümölcs és zöldségtermesztésben. Démétér személyében a földművelés és termékenység istennőjét tisztelték a görögök, a mitológia szerint az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte a gyümölcsöket, ő hozta a kalászokat. Így nem is csoda, hogy az istennőt különös tisztelet övezte a helyiek szemében.
A görög mezőgazdaságban a legnagyobb szerepet a gyümölcstermesztés, a kert-és szőlőművelés kapta. Ismert volt náluk az alma, a gránátalma, a körte és a szőlő. A füge és a datolya szintén a közkedvelt gyümölcsök közé tartozott. Emellett az almát és a birsalmát nemcsak nyersen, de sütve is előszeretettel fogyasztották. A citromot elsősorban gyógynövényként használták.
Zöldségek közül répát, zöldbabot, spárgát és tökféléket termesztettek. A hüvelyesek különösen fontos szerepet töltöttek be, úgy mint a bab és a lencse, de a retek és a hagymafélék is jelen voltak. A saláták kultusza pedig a görögöktől jön, ugyanis többféle káposztát és salátát is termesztettek.
Természetesen butaság lenne kihagyni az olajfák termését, azaz az olívabogyót. Sok család megélhetését biztosította a belőlük nyert olaj, amelyet prés segítségével nyertek ki.
Az ízek harmóniája és gazdagsága nagyon fontos volt a görög emberek számára. Sarl Pikar (a francia régészeti iskola főigazgatója Athénban) szerint a görögök elsősorban nem arra törekedtek, hogy megtömjék gyomrukat, hanem, hogy különleges ízeket érjenek el. Különösen sok fűszer-kombinációt alkalmaztak, gyakori volt náluk a kömény, az oregano és a kakukkfű, ezekkel is igyekeztek még nagyobb ízrobbanást okozni ételeikkel. Emellett az ánizs, a kapor, a majoránna és a koriander is az asztalokra került. A ruta növény magját pedig pácként használták.
Meglepő módon a sütemények egész széles választéka megtalálható volt az ókori Görögországban is. Népszerű volt az ostyaszerű, édes tésztalapok, amiket kemencében vagy két vaslap között sütöttek. A tésztalapok közé pedig valamilyen krém vagy méz került. Használtak ezenkívül sajtot, fügét, mazsolát és szezámolajat is a desszertek elkészítéséhez. Édesítésre elsősorban gyümölcsöket és mézet használtak.
Az ókori görögök az étkezés ünnepi részének tekintették a borivást. Galinosz (híres ókori orvos) szerint, a bor nagyon jót tesz a vérkeringésnek, és segíti az alvást. Fontos azonban tudnunk, hogy az ókori borok nehezebbek, alkoholosabbak lehettek a maiaknál. Sőt, ritkán fogyasztották a bort tisztán, sokkal inkább hígítva itták.
Valószínűsíthető, hogy nem volt általánosan használt technika a szűrés, így a borokban a seprő, esetleg más szennyeződések is benne maradhattak. Nyilvánvalóan az előkelőbbeknek szánt borok azonban már az ókorban is kristálytiszták voltak.
Forrás: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/kulinaris-oromok-az-okori-gorog-
vilagban
A budapesti Salt nemcsak egy étterem, hanem egy olyan gasztrohely, ahol a természet, a hagyomány…
A só sokkal több, mint egyszerű ízesítő – valójában az egyik legrégebbi és legfontosabb konyhai…
A professzionális konyhatechnológia egyik legnélkülözhetetlenebb eszköze a rúdmixer, más néven botmixer vagy merülőmixer. Bár első…
Ha valaha beírtad már a keresőbe azt, hogy „melyik a legjobb diéta fogyáshoz?” vagy „mit…
Ez egyre több emberben felmerülő kérdés, különösen azokban, akik reggel már félálomban a kávéfőzőhöz botorkálnak,…
Képzeld el ezt, hogy egy ismeretlen városban sétálsz, megéhezel, de nem akarsz turistacsapdába sétálni. Előveszed a…