Mi az a füstpont, és miért érdemes vele foglalkozni?

Hallottál már a füstpontról? Ha nem, mi most elmondjuk, hogy mi is az, és hogy melyik olajfélét, mire érdemes használni! De kezdjük az elején! A füstpont nem más, mint az a pont, amikor az olaj füstölni kezd. Ez azonban nem csak a szaga miatt okoz majd gondot, sokkal fontosabb, hogy ezáltal az olaj kémia szerkezete is megváltozik, és ahogy sejteni lehet, sajnos nem éppen pozitív irányba. A teljesség igénye nélkül nézzünk most meg néhány olajfajtát a füstpont szempontjából megközelítve!

Napraforgóolaj

Hazánkban talán a legnépszerűbb olajfajta, magas E-vitamin tartalmú. Füstpontja teljes mértékben ajánlott sütéshez, főzéshez. Ugyanakkor a boltokban kapható finomított változatok hosszú távon hozzájárulhatnak a szervezetben lezajló gyulladásos folyamatok elősegítéséhez.

Olívaolaj

Az olívaolaj az olívafa gyümölcséből nyert olaj. A szakértők szerint napjainkban még mindig az olívaolaj a legegészségesebb és legsokoldalúbb olajféle. Hazánkban is zajlik a “gasztroforradalom”, aminek hála egyre többen használják a mindennapokban. Az olívaolaj füstpontja magas, nyugodtan alkalmazzuk sütéshez és főzéshez egyaránt, füstpontja kb. 210 Celsius fok körül határozható meg.

Extra szűz olívaolaj

Lángra kapott az a tévhit, amely szerint az extra szűz olívaolajjal nem lehet sütni, főzni. Ez így önmagában nem igaz, az extra szűz olívaolaj füstpontja 185-210 Celsius fok közé tehető, ugyanakkor tovább semmiképpen nem érdemes hevíteni. Például egy marha steaket ne vele grillezzünk, ez ugyanis jellemzően nagyon magas hőfokot igényelne. A túl nagy hevítés hatására az olajban található hasznos anyagok nagy része elpusztulna, sőt íze is kellőképpen megváltozna. Az azonban, hogy csak saláták dresszingjéhez alkalmas nem igaz, ugyanakkor tény, ami tény, hogy kellemes aromáját, és rendkívüli tápanyagtartalmát valóban “nyers” formájában őrzi meg a legjobban.

Kókuszolaj

Kifejezetten magas füstpontja van, kiválóan alkalmas sütésre, főzésre. A kókuszolaj folyékony állapotát nagyon hamar képes sziládra cserélni, ugyanis 25 Celsius fok körül megdermed. Éppen ezért míg az olívaolajat nyugodtan használhatjuk hidegen is (pl. salátákhoz), addig a kókuszolaj elsősorban főzéshez ajánlott.

Pálmaolaj

A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma húsos gyümölcshéjából sajtolt olajféle. Nos, a pálmaolaj negatív hatásairól elég sokan hallhattak, kérdés hogy ezen feltételezések mögött milyen érdekek állnak. Tény, ami tény a pálmaolaj a fenntartható életmódba nehezen illeszthető be, hiszen az olajpálma csak trópusi éghajlaton él meg, ám termesztésükhöz újabb és újabb esőerdők felégetésére van szükség. Alkalmas a bő zsiradékban való sütésre is, mivel füstpontja igen magas.

Dióolaj

Na, itt egy kakukktojás. A többivel ellentéten a dióolaj alacsony füstpontja miatt egyáltalán nem ajánlott főzéshez, sütéshez. Ellenben dresszingként kiváló. Kissé fanyar, dió aromájú, forrása az egészséges zsíroknak. Semmiképpen ne hagyjuk ki ezt az antioxidáns bombát az étrendünkből, csupán a főzést és a sütést helyettesítsük inkább más olaj fajtákkal.