A farsangi időszak már javában tart, bár mi még nem jutottunk el egy beöltözős buliba se, de ami késik nem múlik. Ha pedig megyünk, akkor egy dolgot tutira viszünk magunkkal: szalagos fánkot!
A sült tészta története egész régre nyúlik vissza, már az ókorban is fogyasztottak zsírban sült fánkszerűségeket. Ám az Európában elterjedt szalagos fánkhoz elsősorban Marie Antoinette francia királynő nevét szokták megemlíteni. A királyné ugyanis egyszer egy udvari farsangi álarcosbálból megszökve egy utcai árustól vásárolt fánkkal próbálta enyhíteni éhségét. A fánk annyira ízlett neki, hogy azon nyomban egy egész kosárral vásárolt magának, sőt a fánksütő mestert később a palotába rendelte és alaposan kikérdezte a receptről. Ezt követően a francia királyi konyha gyakori szereplőjévé vált a szalagos fánk, ami franciául a beignet nevet kapta.
Egy másik történet szerint nem Franciaországba, hanem Bécsbe kell elutaznunk, ha meg szeretnénk ismerni a fánk születését. Egy bécsi pékségbe kalauzolnak el bennünket: az özvegy pékné – nevezetesen Krapfenné – üzletében járunk, ahol tolonganak a vásárlók, oly annyira, hogy egyik, másik már türelmetlen megjegyzéseket is tesz. A temperamentumos pékné a kezében lévő tésztadarabokat mérgében a tömeghez vágta, ám lévén, hogy nem volt jó dobó, a tészta a tűzhelyen lévő forró zsiradékba pottyant. Így született meg sokak nagy örömére az első fánk.
Akármelyik történet is álljon közelebb az igazsághoz, mi nagyon is örülünk, hogy megszületett ez a desszert.
Kevés langyos tejjel, liszttel, cukorral és élesztővel kovászt készítünk.
A porcukorral a tojás sárgákat habosra verjük, hozzáöntjük a tejet, a rumot, és alaposan kidolgozzuk. Az olvasztott vajat részletenként hozzáadjuk, beleszórjuk a lisztet, majd a kovásszal összedolgozzuk, és langyos helyen megkelesztjük.
Ha megkelt a tészta lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Fánk szaggatóval kiszaggatjuk, és letakarva újra kelesztjük.
Lábasban étolajat hevítünk, ha a fánkok megkeltek, akkor ujjainkkal minden fánk közepét egy kissé benyomjuk. Úgy tesszük az olajba, hogy a fánk felső fele kerüljön alulra. A lábast fedővel letakarjuk. Ha a fánk oldala már szép piros, akkor megfordítjuk, és mostmár fedő nélkül sütjk tovább.
A dönerhús otthoni utánzásának legtöbb kísérlete azért bukik meg, mert az ember golyókat vagy fasírtféléket…
A mexikói utcai kukorica, az elote, alapból nem partiétel: nehéz kézben tartani, csöpög, és a…
A húsmentes burgerpogácsák többsége vagy szétmállik az első fordításnál, vagy annyi kötőanyag van benne, hogy…
Aki járt már kínai dim sum étteremben, valószínűleg találkozott vele: apró, hófehér, kókuszreszelékbe forgatott kockák,…
Ha valaha kellett már desszertet vinni egy nagyobb összejövetelre, ismered a dilemmát: vagy valamit sütsz…
Amikor a barack szezonja tetőzik, a legtöbben csak nyersen esznek meg egy szemet, vagy sütnek…