Van az a pillanat, amikor az ember már unja ugyanazokat a vacsorákat. A paradicsomos tésztát, a tejszínes csirkét, a rutinból összedobott ételeket. Ilyenkor kell valami, ami elsőre furcsának hangzik, aztán az első falat után hirtelen minden értelmet nyer. A mexikói zöld spagetti pontosan ilyen.
Először csak nézed a vibráló zöld szószt a serpenyőben, és azon gondolkodsz, ebből vajon mi lesz. Aztán megérzed a sült paprika füstös illatát, a lassan piruló fokhagymát, a koriander frissességét, és már tudod, hogy ebből az estéből vacsoraélmény lesz, nem csak gyors étkezés.
A poblano paprika különleges karaktert ad az egész ételnek. Mély, enyhén füstös, de nem agresszíven csípős. A krémsajt és a morzsolt sajt pedig úgy lágyítja, hogy az egész szósz szinte ráölelkezik a spagettire. Ez az a fajta tészta, amit az ember a kanapén ülve enne egy pohár bor mellett, miközben azt mondja: „na jó, ezt meg kell majd ismételni.”
A szószhoz:
A tésztához:
A paprikákat vágd félbe, távolítsd el a magokat, majd sütőben vagy grillfokozaton süsd addig, amíg a héjuk feketedni kezd. Ez nagyjából 5–6 perc. Ezután tedd őket egy lezárt dobozba vagy zacskóba 10 percre, hogy a gőztől könnyen lehúzható legyen a héjuk.
Közben egy serpenyőben melegítsd fel az olívaolajat, és alacsony lángon pirítsd aranyszínűre az aprított fokhagymát. Nem kell sietni vele, attól lesz igazán mély íze.
A meghámozott paprikákat tedd turmixgépbe a fokhagymával, a korianderrel, a jalapeñóval, a krémsajttal és az alaplével együtt. Turmixold teljesen simára. A végeredmény élénkzöld, selymes szósz lesz, aminek már az illata is veszélyesen jó.
Öntsd vissza a szószt a serpenyőbe, és kis lángon melegítsd össze.
Közben főzd ki a spagettit sós vízben al dentére. Mielőtt leszűrnéd, tegyél félre a főzővízből.
A tésztát keverd össze a szósszal, majd fokozatosan add hozzá a félretett főzővizet és a morzsolt sajtot. Ettől lesz az egész krémes, fényes és tökéletes állagú.
Tálaláskor jöhet még egy kevés extra sajt a tetejére, és ha szeretnéd, grillezett csirke, garnéla vagy pirított chorizo is.
A legjobb benne talán mégis az, hogy miközben teljesen különlegesnek érződik, valójában nem bonyolult. Csak kell hozzá egy kis kíváncsiság. Meg egy este, amikor végre nem a megszokott ízeket akarod újramelegíteni.
A dönerhús otthoni utánzásának legtöbb kísérlete azért bukik meg, mert az ember golyókat vagy fasírtféléket…
A mexikói utcai kukorica, az elote, alapból nem partiétel: nehéz kézben tartani, csöpög, és a…
A húsmentes burgerpogácsák többsége vagy szétmállik az első fordításnál, vagy annyi kötőanyag van benne, hogy…
Aki járt már kínai dim sum étteremben, valószínűleg találkozott vele: apró, hófehér, kókuszreszelékbe forgatott kockák,…
Ha valaha kellett már desszertet vinni egy nagyobb összejövetelre, ismered a dilemmát: vagy valamit sütsz…
Amikor a barack szezonja tetőzik, a legtöbben csak nyersen esznek meg egy szemet, vagy sütnek…