Gyermekkorunk egyik legjobban utált levese volt a karalábéleves: bár igaz, a megkóstolásig sem jutottunk, már a látvány miatt is elutasítottuk.
A menzás karalábéleves láttán nem csoda, hogy elment a kedvünk még a megkóstolásától is. Első ránézésre leginkább a mosogatólére hajazott, ráadásul ahogy a tetején úszkált a tejföl…Na szóval, tényleg nem volt egy guszta látvány.
Később aztán fordult a kocka, és adtunk neki egy esélyt, ám ezúttal már mi készítettük el. Mondanunk sem kell, hogy így már teljesen más volt az eredmény: egyrészt megjött a kedvünk a leveshez, másrészt ízlett is, amit kóstoltunk.
Az elkészítése egyébként nagyon egyszerű, az egyetlen dolog, amire figyelnünk kell, az az alapanyagok minősége. Ha az rendben van, akkor nincs okunk az aggodalomra!
Hozzávalók
- 2 db karalábé (zsenge)
- 1 db sárgarépa
- 2 db fehérrépa
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 1 csokor petrezselyem
- 1 db zöldpaprika
- 1 db paradicsom
- 4 ek napraforgó olaj
- 1 ek fűszerpaprika
- 1 evőkanál finomliszt
- 2 ek tejföl
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint (őrölt)
- 1 ek ételízesítő
A felkockázott karalábét, sárgarépát, fehérrépát az olajon pároljuk, utána pirítjuk, kavargatjuk, ameddig a karalábén kis barna pörcök lesznek (kb. 15 perc).
A liszttel megszórjuk és tovább pirítjuk (fél perc), a pirospaprikát gyorsan hozzáöntjük és kb. 3 l vízzel felengedjük. Vigyázat, hamar kifut!
Ízesítjük sóval, borssal, ételízesítővel. Belerakjuk egészben a hámozott hagymát, paprikát, paradicsomot. A levesünket puhulásig főzzük (kb 10 perc lassú tűznél).
A tejfölhöz adunk 1 merőkanál forró levest, azt jól kikeverjük, és a leveshez öntjük (habarjuk).
A nokedlihez: a tojáshoz hozzáadjuk a lisztet, sót, vajat, jól kikeverjük.
Végül beleszaggatjuk a levesbe, hozzászórjuk az aprított petrezselymet, 2-3 perc főzés. És kész.
Forrás: Mindmegette
