A vegetáriánus és vegán étrend az elmúlt években egyre több embert hódít meg. Számos vád és tévhit él az említett életmódokkal szemben, az egyik legnagyobb pedig a megfelelő mennyiségű fehérje bevitelének kérdése. Kellő odafigyeléssel azonban a növényekből is fedezhető a napi szükséglet.
A fehérjék ún. aminosavakból állnak, amelyeknek óriási szepük van sejteink felépítésében és izomzatunk működésében. 20 féle aminosavat ismerünk, ebből kilencet (hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin) pedig nem képes önállóan előállítani szervezetünk, így ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinnünk.
Ha valaki nem fogyaszt húst, illetve általában véve állati eredetű táplálékot növényi forrásokból is pótolhatja a megfelelő mennyiségű fehérjét. Tény, ami tény, ez azért odafigyelést igényel, így összeszedtük a leg-leg-leg növényi fehérjeforrásokat!
Hüvelyesek
Ebbe a kategóriába tartozik az összes bab, borsó, lencse, amelyeknek fehérjetartalma valóban kiemelkedő. Emellett a hüvelyesek nagyszerű rostforrások és tele vannak B-vitaminokkal. A mai magyar konyha valamiért méltatlanul nélkülözi őket, egy friss kutatás szerint felháborítóan keveset fogyasztunk belőlük. Előnyük, hogy könnyen és olcsón beszerezhetőek és a legváltozatosabban készíthetjük el őket: levesek, rakott egytálételek, főzelékek formájában is állati finomak. A földimogyoró szintén a hüvelyesek táborát erősíti, a belőle készült mogyoróvajban is sok fehérje van. Negyedcsészényi mogyoróban vagy 2 evőkanál mogyoróvajban körülbelül 7 grammnyi található. Mellesleg isteni reggeli a mogyoróvaj!
Quinoa
A leginkább a rizsre vagy a kuszkuszra hajazó szemekben több van, mint gondolnánk. A Bolíviában és Peruban már ősidők óta ismert álgabona, csak az utóbbi években kezdett népszerűvé válni itthon. Ennek ellenére nem csoda, hogy a quinoa sorra bukkan fel az interneten, a főzőműsorokban és a főzősblogokban. De vajon miért lett manapság ennyire ismert? Több benne a fehérje, mint bármely más gabonafélében. Mind a kilenc esszenciális aminosav megtalálható benne, még a lizin is, amely meglehetősen ritka növényeknél.
Kendermag
A kendermagban található fehérjék 65%-a biológiailag aktív fehérjét tartalmaz, más néven az edesztint. Az említett vegyület azért is nagyon hasznos, mert képes növelni az antitestek termelődését a szervezetben, ezáltal az immunrendszerre is jó hatással van. A kendermagban is megtalálhatóak a szervezet számáras nélkülözhetetlen esszenciális aminosavak. Sőt, aggódnunk sem kell, a kendermag ugyanis nem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (THC, a marihuána és a hasis hatóanyaga).
