A meggyszósz segítségével megyelevednek gyermekkori emlékeinek, bár igaz, ami igaz, hogy mindenki másképpen készíti: van aki sűrűn, pudingporral habarva, más savanykásabban, tejföllel szereti a meggyszószt.
Ha a menzás emlékeken nosztalgiázunk, akkor a betűtésztás paradicsomleves és a zöldbabfőzelék mellett biztosan szóba jön a hagyományos meggyszósz is, amely képes volt megtörni a főtt hús és a krumpli puritánságát.
A meggyszósz egyébként készíthető friss gyümölcsből és mirelitből is, ez utóbbinak például az az előnye, hogy magozott.
Hús mellé, zöldségekhez, de akár önmagában kanalazgatva desszertként is nagyon finom.
A meggyet megmossuk, kimagozzuk, lábosba tesszük. Megszórjuk a cukorral, a fahéjjal, a szegfűszeggel, hozzáadjuk a sót, majd 1 dl víz hozzáadásával puhára főzzük (kb. 10 perc).
A lisztet simára keverjük a tejföllel és a tejjel. A meggyet levesszük a tűzről, és belekeverjük a habarást. A mártást lassú tűzön 5 percig forraljuk. A citromlét csak ekkor adjuk hozzá.
Borítókép forrása: Nlc
Ismerős az érzés: az ágyban fekszel, az óra éjfél utánra jár, te mégis ide-oda forgolódsz,…
Kevés olyan alapanyag létezik, amely annyira univerzális lenne, mint a rizs. Szinte minden kontinens konyhájában…
Van az a nyári pillanat, amikor az ember már nem vágyik nehéz ételekre. Inkább valami…
Van egy bizonyos pont a felnőtt életben, amikor az ember rájön, hogy a vaj önmagában…
Van valami furcsán megnyugtató a húsgolyókban. Talán azért, mert gyerekkor óta valami otthonos érzés kapcsolódik…
Van az a pillanat, amikor az ember már unja ugyanazokat a vacsorákat. A paradicsomos tésztát,…