Bár a kávé egykoron csak a gazdagok kiváltsága volt, napjainkban az egyik legtöbbet fogyasztott ital lett a világon, amelyről 2009 óta hivatalosan is világszerte megemlékeznek.
De milyen messze is nyúlik vissza a kávézás története? A fekete nedű megszületése sajnos homályba vész, ám több legenda is kering arról, hogyan fedezték fel a kávészemek serkető hatását. Az egyik legismertebb történet szerint 850 körül egy etióp juhász figyelte meg, hogy a kecskéi különösen viselkednek: miután az állatok egy bizonyos cserje bogyóit ették, szokatlanul élénkké váltak, és este sem tudtak elaludni. A juhász a helyi kolostor lakóival osztotta meg felfedezését, akik a bogyókból végül főzetet készítettek, amiről kiderült, hogy valóban élénkítő hatással bír. A koffeines ital ezentúl nagy szolgálatot tett a szerzeteseknek az éjszakai virrasztások alkalmával.
A 15. században a kávé eljutott Jemenbe, a 16. században pedig már Perzsiában, Egyiptomban, Szíriában és Törökországban is szívesen fogyasztották. Megjelentek az első kávéházak a Közel-Keleten, majd nem sokkal később Európában is, ahol a társasági és kulturális élet központjaivá váltak. Magyarországon is ekkor indult el hódító útjára a kávé, a Duna mentén megjelentek az ún. kávémérők, melyek később elegáns kávéházakká nőtték ki magukat.
A kávézás napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend, mi magyarok pedig kifejezetten kávéfogyasztó nemzetnek számítunk: az Európai Unió statisztikái szerint a magyar emberek 70 százaléka, azaz mintegy háromnegyede fogyaszt napi szinten kávét, átlagosan 2-3 csészével. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy inkább mennyiségben, mintsem minőségben vagyunk jók, sokan ugyanis továbbra is a silány minőségű, rabszolgamunkával készült kávét isszák, és jelentős azoknak az aránya is, akik instant kávékeveréket használnak erre a célra. Öröm az ürömben, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a minőségi kávéfogyasztásra, és ennek kiszolgálására az elmúlt években egymás után jelennek meg a hazai kávémanufaktúrák, ahol a hangsúly a mennyiség helyett a minőségen és a folyamatos kontrollon van.
A Kávé Világnapja alkalmából nekünk is lehetőségünk nyílt egy hazai márka, az Etalon Coffee kávéinak belekóstolásába. „Szakál Zsolt vagyok. A Feleségemmel 8 éven át éltünk egy svájci síparadicsomban” – olvashatjuk a márka bemutatkozó szövegét. A svájci csúcsgasztronómiában eltöltött évek után Zsolt és felesége úgy döntött, hazaköltöznek Magyarországra, és egy olyan iparágban próbálnak szerencsét, amely közel áll a szívükhöz, de kihívást is jelent a számukra. A prémium kávékra esett a választásuk.
Zsolték fontosnak tartják, hogy a kereskedelmi kávék helyett specialty minőségű kávéval lássanak el minket. A specialty nemcsak egy fülbemászó kifejezés, ahhoz ugyanis, hogy egy kávé megkapja ezt a minősítést, rendkívül szigorú szabályoknak kell megfeleljen. Egy példával élve: ha egy 350 grammos mintavételnél akár csak egyetlen kávébab is savanyú/rothadt, túlégett vagy 5 darab kávébabnál több törött, a kávé máris nem specialty.
A gondosan válogatott kávészemeket a legnagyobb szakértelemmel, kézműves körülmények között itthon pörkölik. „Csak akkor zárunk le egy csomagolást, ha megbizonyosodtunk róla, hogy minden egyes kávészem alkalmas az Etalon-Coffee életérzés átadására” – írják oldalukon. Az Etalon Coffee terméklistáján különböző brazil, kolumbiai, etióp, indonéz, kenyai és guatemalai kávébabból készült pörkölmények találhatók, de többféle kávéválogatást is kapni náluk, ami azért is jó, mert így egy csomag keretében több kávékülönlegességet is megkóstolhatunk.
A szerkesztőségünkbe az Etalon Coffee Kenya névre keresztelt kávéja jutott el, amelyet a mihamarabbi ébredés reményében reggel már le is főztünk. A teszthez a kávészemeket kis kézi darálóval őröltük meg, és kitisztított kotyogós kávédarálóban főztük le. A kávét közvetlenül főzés után szagoltuk meg, és pár másodperccel később már kóstoltunk is.
Enyhébb pörkölés illat, gyümölcsösen telt, markáns és savanykás ízvilág jellemezte a kávét, és még a leírásban olvasható licsit is fel tudtuk fedezni az ízek kavalkádjában. Utóízében a savanykás jegyek mellett az édeskés ízvilág dominált.
Ugyan a szénné pörkölt kávé fogyasztói elsőre savanykásnak találhatják a specialty kávékat, ezek az italok mindent magukban hordoznak, amitől egy kávé igazán jó lesz: mivel a kávészemeket nem nyomja el az erős pörkölés, sokkal különlegesebb ízjegyet és ízvilágot tudnak megmutatni, amelyek magukban hordozzák a fajtára és a területre jellemző sajátosságokat. “Célunk, hogy minden csomag kávénk egy felejthetetlen élményt nyújtó műalkotás legyen” – mondta Zsolt, és a végeredményt látva és kóstolva(!) elmondhatjuk, ez sikerült is nekik!
