A csúnyácska, ám de különleges gyümölcs: a naspolya

Ne is tagadjuk, hogy a naspolya nem a szépségével válik ki a többi gyümölcs közül. A látszat mégis csal, ami benne van, nagyon is értékes! Elmeséljük miért érdemes fogyasztani, és hogyan válhat belőle isteni lekvár!

A naspolya már Teofrasto ókori görög filozófus növényleírásában is szerepel, és körülbelül a 3000 éve termesztik. Feltehetően Közép-Ázsiából származó növény, közeli rokona az almának, a körtének és a birsnek. Egyes források szerint Japánból származik, míg mások Kínát említik. Késő ősszel érik meg, így itt van az ideje, hogy nyitott szemmel járjunk a piacokon, hátha belebotlunk. A fáról leszedve még kemény és ehetetlen gyümölcs, érlelés után (régebben szalmára terítve érlelték) viszont, héja leválik róla és íze is édesebbé válik. Ahogy a kökényhez vagy a somhoz hasonlóan, a naspolya is úgy a legfinomabb, ha megcsípi a fagy, és csak ezután szüreteljük le.

Mire jó a naspolya?

Az almafélék között is kiemelkedő mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Magas a pektin, azaz növényi rost tartalma, így főzhetünk belőle lekvárt is. Cserzőanyagokban is bővelkedik, emellett kalcium és vas is található benne. Magas vastartalma miatt vérzékenyeknek is ajánlott.

Naspolyalekvár

Hozzávalók

• 3 kg naspolya
• 6 dl víz
• 50 dkg cukor

A teljesen érett, egészséges naspolya húsát kinyomkodjuk a héjából (ami pergamenszerűen elálló), majd lemérjük. Ezután egy fazékba helyezzük, ahol kilogrammonként 2 dl vizet adunk hozzá, majd pépesre főzzük. Egy nagyobb lyukú  szitán átnyomkodjuk, majd hozzáadjuk a cukrot, és lassú tűzön állandó kevergetés mellett forraljuk.

Végül még tűzforrón üvegekbe töltjük, lezárjuk őket, és a fejük tetejére állítjuk. Legalább 24 órát pihentetjük. Palacsintára kenve egyszerűen isteni és különleges!