A medvehagymás rizottó tökéletesen vegyíti Olaszország egyik legfinomabb ételét a tavasz hírnökének számító, vadfokhagyma néven is ismert mennyei zöldséggel.
A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye, amely leginkább a snidling és a fokhagyma ügyes keverékeként írható le. A medvehagyma szezon idején a lelkes erdőjárók előszeretettel gyűjtik be az étel mellett gyógynövényként is funkcionáló finomságot (vigyázat, könnyen összetéveszthető a gyöngyvirág hasonló színű, mérgező levelével!), melyből annyiféle ételt készíthetünk, hogy már felsorolni is komoly munka: lehet belőle leves vagy saláta, tehetjük körözöttbe vagy vajba, de lényegében szinte bármilyen főételt fűszerezhetünk vele. Krémes rizottóba is tökéletes, a lényeg, hogy már főzés közben tegyük bele, hogy a rizs kellőképpen átvehesse a medvehagyma kellemesen fokhagymás ízét.
Hozzávalók
- 3 szál zöldhagyma
- 3 kanál olívaolaj
- 0.75 bögre rizs
- 6 dl zöldségalaplé
- 1 kanál vaj
- 1 dl főzőtejszín
- 1 csokor medvehagyma
- 1 marék parmezán
A karikára vágott zöldhagymát pár kanál olívaolajon megdinszteljük, majd rászórjuk a rizst. Picit pirítgatjuk, majd amikor a rizs már fényesen csillog, hozzáöntünk 1 merőkanál forró zöldségalaplevet. Fontos, hogy az alaplé végig forró legyen.
Az első kanál levest a rizs hamar magába issza, így megkeverjük párszor, majd ismét teszünk rá egy kanál forró alaplevet. Keverés, felöntés, keverés, felöntés, így megy ez egészen addig, amíg a zöldségalaplé el nem fogy, a rizs pedig meg nem puhul. A rizsnek nem kell teljesen puhának lennie, kicsit még roppanjon, úgy mint spagetti esetében, ha al dentére főzzük.
Ezután a megmosott és felaprított medvehagymát, a vajat és a főzőtejszínt hozzáadjuk a rizshez. Folyamatosan kevergetés mellett felforraljuk, majd beleszórjuk a reszelt parmezánt, és levesszük a tűzről.
Lefedve még 5 percet hagyjuk, majd tálalhatjuk is. Kész is medvehagymás rizottó, jó étvágyat kívánunk hozzá!
