Miért kivi a kivi? – Érdekességek és tévhitek egy egészséges gyümölcsről

A kivi nem trópusi gyümölcs, Magyarországon is megterem. A kivit nem ismerték az ókori rómaiak, ez egy 20. században felfedezett gyümölcs. Őshazája Kína, ahol a Jangce folyó völgyében vadon is terem, de Új-Zélandon kezdték termeszteni, s kezdetben kínai egresnek hívták.

A termelés mennyisége az ötvenes évekre tette lehetővé az exportot – akkoriban azonban Amerikában a „kínai” jelző nem csengett jól, átnevezték hát a kínai egrest dinnyécskének (melonette). Ezzel viszont az volt a baj, hogy a dinnyefélékre magas vámot kellett fizetni. Kerestek hát valami igazi új-zélandi nevet, így lett kivi gyümölcs, hiszen a kivi Új-Zéland nemzeti madara.

A kivi Magyarországon is jól termeszthető kúszónövény, éppolyan szépen futtatható teraszra, vagy alakítható ki belőle lugas, mint a szőlőből, és fagyérzékenysége sem rosszabb a szőlőnél. Nagyüzemi termesztése is elindult, ezért ma már magyar kivi is kapható. Aki kertjében szeretné ültetni, érdemes tudnia, hogy a terméshez „fiú” és „lány” egyedek egyaránt kellenek (miközben csak a lányok hoznak gyümölcsöt), és hogy pár évig még csak szép lesz, de nem terem. A kivi utóérő gyümölcs, de azért nem mindegy, mikor szüreteljük. A saját kivinket elég az őszi nagy fagyok előtt leszednünk, így a boltinál jóval édesebb gyümölcsöt kanalazhatunk. Ami nem elég, hogy finom, de jó tulajdonságait is hosszan sorolhatnánk: több C-vitamin van benne, mint a narancsban és több kálium, mint a banánban.